[242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1] [Archívum]
Hogy miben halt meg a nővérem? Ha én azt tudnám...! De nem tudom. Senki sem tudja, azt hiszem. Mindenesetre tény, hogy 17 napig élt, és így csak ketten lettünk az öcsémmel, pedig a szüleim három gyereket akartak... Mondjuk így is meg lett a három, csak nem úgy, ahogy szerették volna... Lehetett volna még testvérem, de mivel mind a hárman császározással születtünk, Apa azt mondta, van két egészséges gyereke, az ő feleségét többet ne vagdossák.
Rebeka |
:) Nem baj, figyi, aki feljön ide, az úgysem olvassa végig a fórumüzeneteket sztem, akkor meg nem tök mindegy, hogy miről beszélünk? :D
Na jah.. még él. Miben halt meg nővéred? :S Am a családban nincs ilyen öröklődő betegség (minden bajunk csak az idegek túl-erősségétől van... az olyan, mikor pia nélkül be tudsz rúgni, mert be akarsz :) komi! Fasza, kivéve ha sírógörcsöt kapsz vagy hisztirohamot xD Akkor nem ép.. vagy mikor a stresst miatt nem hat az 5. érzéstelenítőinjekció sem a fogorvosnál XD na mindegy, ez pszihológia, ebbe már tényleg nem menjünk bele xD)
Am ha gfről akarsz beszélni: Fennvan a 13. rész is, a 14.et csak nyár végén vetítik elvileg, szóval az még nem lesz fenn addig. |
Meg aztán, nem a "rossz" az a szó, ami az én történetemhez illik. Persze 2 évesen valóságos tragédia volt ez nekem, de most már, majdnem 15 évesen inkább már viccnek számít. Persze az öcsém ettől függetlenül is az idegeimre megy.
Rebeka |
Na igen... azért a karácsonyért nem irigyellek... Rémes lehetett...
Az én öcsém szerencsére egészséges, de én azért mégis azt mondom, hogy a Te testvéred még mindig szerencsésebb, mint az én nővérem volt... A Te nővéred legalább ÉL!!!
Más rokonod is volt már szkerózisos? Úgy értem, nem lehet, hogy öröklődött? Mert én például a ráktól, meg az agyvérzéstől retteghetek... meg az epekőtől... a mi családunkban ezek nagyon gyakoriak...
(Nem mintha ez engem annyira zavarna, de azért fura, hogy ilyen dolgokról egy Gf-es oldalon beszélgetünk...)
Rebeka |
Na jah.. bár az már teljes emlékezetkiesés lenne, ami ilyen korán még nem sűrű ebben a betegségben... :)
A szklerózis, ha nagyon egyszerűen akarom mondani, agyi ér- és idegelmeszesedés. Magyarán egy ásvány kicsapongása miatt, amit véri rendellenesség okoz, idegek és erek akadnak el az agyban, és 'fagynak" le, a legtöbb végleg. Ezt úgy látják, hogy az agyröngenen - most hirtelen nem jut eszembe a neve, 3 betű xD - homályos foltok vannak mindeütt... Igazából fogyatékosságot is okozhat, az emlékezetkiesés mellett, és kisebb maradandó kárt is (van egy erősebb verziója a ~multiplex, ami teljes értelmi fogyatékossághoz vagy bénuláshoz vezet az egész gerinc mentén, ha nem veszik észre, halálos is lehet)
Igazából öregemberek betegsége, de az utolsó 20-30 évben a 20-on évesek is kezdik a megbetegedéseket... inkább, akik sokat használják az agyukat pl tudósok (habár ez esetben nem értem tesóm helyzetét xD .. na jó, csak vicceltem) csak svájcban kutatják, mert olyan nehéz kutatás, olyan eszközök kellenek, hogy csak ott van pénz rá (nem röhej?)
Jah, és gyógyíthatatlan, de tünetmentesíthető... tesómnak tünetmentesítették, de gyereke nem lehet, mert belehalna már a kihordásba is a stressz miatt, lehet. Meg agyvérzése is nagy eséllyel lenne.
Valkyre - am nem hiszem h oktatják ezt suliban, csak a TV zeng róla sokat |
Fú bazz, akármilyen rossz is lehetett Rebekának, a tiédet még az ellenségemnek sem kívánnám. Lehetett volna rosszabb is, ha mondjuk rád nem emlékszik, vagy a családra. Nem gondolod?
Egyébként én jl venném, ha kifejtenéd, mi ez a szklerózisos téma. Kimaradtam a usliból, mikor erről beszéltek :D
K. |
Amúgy a szentestéről: ne hidd, hogy az olyan rossz. Elmesélem a 11. szentestémet: Reggel arra kelünk, hogy nővérem (akkor volt 22) sikít... berohantunk hozzá, sírt, hogy nem lát... megnéztük, össze voltak akadva a szemei (mint a kancsalok).. akkor bevittüka fürdőbe, hogy mossa meg az arcát, nyugodjon le, bevisszül a kórházba... 10percre már látott, de duplán, és szédült. Hívtunk mentőt, de nem volt. Bevitte másik tesóm kocsival... ez reggel 8kor. Én otthon maradtam egyedül, apám csak estefele jött meg. Köztben tesómat először ide a Pápai, majd a Veszprémi, majd a Székesfehérvéri, majd az Ajkai kórházba vitték, Székesfehérváron kiderült, hogy szklerózisos, így elküldték 3 hónap bennfekvésre az ajkai ideggyógyásaztra (nem ecsetelem, mi a szklerózis). Oké... éjfél táján jöttek haza, apám meg csak 6tól volt velem... ajándékozás másnap volt, de nem volt olyan boldog dolog.
Mikor 2 hónap múlva hazaengedték kicsit, nem ismerte meg a saját kutyáját, kérdezte, h kijé, és meglepődöttt azon, h szemüvegben vagyok (már 2 éve hordtam). Azok az emlékek már visszajötek neki 3 évvel később, viszont onnantól kezdve 2 év teljesen ki van esve neki most is. ^^
Szal.. van rosszabb is.
Valkyre |
Részvétem az öcsid miatt. Szar lehet. Mikor kisebb voltam, úgy kb 5-6 éves, én is agyba főbe zaklattam meg idegesítettem tesóimat, de leszoktam róla :D És ők is rájöttek, hogy pár évesen nem akadhatnak ki rám emiatt :D És minden a legnagyobb rendben van azóta :D
K. |
Áááhh! Mázlisták. De szerintem nem mondanátok ezt, ha a helyemben lennétek. Ugyanis ott kezdődött nekem minden, amiben benne van az öcsikém, hogy életem 2. karácsonyának szentestélyén vittük haza a kórházból, az egész utat végig üvöltötte, otthon meg szintén vele foglalkoztak. (Meg is kérdeztem, hogy nem vihetnénk- e vissza)
És egy utánozós majom lett belőle. Komolyan. Mostanában meg az a kedvenc elfoglaltsága, hogy halálra szekáljon.
Rebeka |
Ezt aláírom. Én sose gondoltam ilyet a nagyobb tesóimról.. bár én csak én vagyok
Valkyre |
Ez így ebben a formában nem igaz. Embere válogatja. Én például a nővéremmel szinte legjobb barátnők vagyunk, a bátyámmal soha nem veszekszünk, és nem is megyünk egymás agyára. Attól függ, ki milyen kapcsolatot ápol a tesójával :D
K. |
Az a helyzet, hogy a nagyobb tesók idegbajt kapnak a kissebbektől, a kicsik meg ugyanezt gondolják a nagyokról...
Rebeka |
Megértelek, de tesód sztem csak a tipikus '12-éves fiú, akinek az MMPROG játékok letompították az agyát' szindrómában szenved xD semmi másban... nem vagyok én sem vallásos, sőt, amit a legjobban elvetek (ne kövezzetek meg, légyszi!) az a Biblia, de meg kell hagyni, van benne erre egy jó, megfogadandó sor: "Ne haragudj meg rá érte, nem tudja mit bezél" - ez kb annyit tesz, h az MMPROGjátékok (netes-lövöldözős) butítanak, de nagyon durván, ez tény, ráadásul a 12 éves fiúk alapból is ilyenek ált.alában...
Amúgy a példákban Patres el felejtette megemlíteni, hogy engem SOHA nem korlátozott senki, még anyám sem abban, h hova és meddig menjek (azt hiszem utoljára 9 évesen.. nem tudom, kb), nem is akart, de soha nem is csináltam hülyeségeket (mert ugye a legtöbb hülyeséget azért csiálják az emberek, mert lázadnak, de én mi ellen lázadjak? Nem titlották meg xD ) és most, a 17. szülinapom környékén TESÓM elkezdi. Röhej. Szal.. a félreértések elkerüléése érdekében gondoltam leírom :D
Valkyre |
Teljesen megértelek. Én még csak 15 leszek Augusztusban, és ha nagyon elnéző vagyok, még megértem, hogy Anyum nem akar elengedni Londonba. Pedig nem egyedül akarok menni. De neeeeem. Jó. Anyai aggódás. Ez normális. De tényleg vannak olyan dolgok, amikhez senkinek semmi köze. Az pl. az én magánügyem, hogy szeretem a Gf-t. Az meg főleg, hogy ki a kedvenc szereplőm. Az öcsikém még ezért is le tud szólni. "Ez csak egy mese, nem létezik. Nem is lehet olyan nagyot ugrani" na meg még hasonló dolgokat szokott mondogatni, ha szóba hozom. Mintha én nem tudnám, hogy mi az, amit nézek. Ez ku....a tud idegesíteni. És... na jó. Az nem az én dolgom, hogy az öcsém fő elfoglaltsága, hogy egész nap a gépen lóg, és lövöldözik. De sajnos (és légy szíves ne bonyolodjunk bele hitkérdésekbe) még azt sem hajlandó elhinni (és általában ezért is le szokott cseszni, a kis szemét) hogy én nem vagyok hajlandó elhinni, hogy az elhunytak csak az emlékeinkben élnek tovább. Nyugodtan lehülyézhettek, ez is az én dolgom. A tesóm, a 12 évével, nagyon furi mostanában. Mert éppen a saját testvérünk csak "az emlékeinkben él tovább" hát peeeeeeeeeeersze.
Na jó, ez az uccsó rész egy kicsit lelkibőgés volt, nem nagyon kell foglalkozni vele. Az a lényeg, hogy én a legszigorúbban elhatárolom magam mindenkitől, akivel nincs kedvem kapcsolatban állni. Mert csak befolyásolnak.
Ja és mindig is idegbajos voltam, amióta az eszemet tudom, mert soha, semmihez nincs türelmem, az íráson, olvasáson, meg a sportoláson kívül. A szokásaim miatt van is éppen elég olyan ember, aki ki nem állhat, ezzel tisztában vagyok, és pontosan ezért igyekszem, hogy legalább a neten ne legyenek afférok.
Rebeka |
Partres, nyugiiii...
Valkyre |
Jaj, dehogynem!!! A tesóm tudna meslélni egyet s mást. Ma is véresre karmoltuk egymást... ami egyébként majdnem minden napos nálunk. Ő elkezd piszkálni, én meg idegbajt kapok tőle, és már megy is a vérremenő veszekedés, közben meg megdobálom mindennel, ami a kezembe kerül. Na most aztán meg van rólam a véleményetek, mi? Ez az egész csakis azért van, mert az öcsém nem képes felfogni, ha egyedül szeretnék maradni. (mert nagyon szeretek egyedül lenni) Mert egyébként nem bánom, ha van társaságom, a haverokkal is szívesen találkozom, csak amikor valaki megállás nélkül piszkál, hát attól gyorsan fel megy bennem a pumpa. De állítólag ez is amolyan kamaszkori "probléma", amit ki lehet nőni.
Rebeka |
Akkor te még nem voltál igazán ideges!
Partes |
Szegény ajtó... és szegény pohár... De egyébként ez "normális". Amikor ideges vagy, tényleg jó érzés, ha valamivel bosszút állhatsz, és még hangja is van. A kiabálás ilyen szempontból jobb: nem törsz össze semmit, és a hatása végül is ugyanaz.
Rebeka
(És én egyébként is csak a saját holmiaimat szoktam csapkodni. Azok az enyémek, ha tönkreteszem őket, így jártam) |
Hehe :D ... azt még jobban xD
Valkyre |
[242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1] [Archívum]
|